Rontáslevétel és tértisztítás az elengedéshez

Rontáslevétel és tértisztítás füstölő köteggel, gyertyafénynél”

Van egy titkos sport, amit mindannyian űzünk: a „felesleges dolgok cipelése” nevű maraton. Egy kapcsolat, amit már csak megszokásból tart életben; egy munka, ahol a lelkesedés rég elfogyott; vagy egy cél, ami már inkább kínos, mint motiváló. Mégis, valahogy mindig ott van a válladon, mint a kedvenc hátizsákod, tele elhasznált zsepivel, fölösleges blokkokkal és elfeledett cetlikkel. Sokan ezt kitartásnak nevezik, mintha az minden helyzetben erény lenne, miközben csak ügyesen becsomagolt ragaszkodás. Az igazság az, hogy minden ilyen hátizsák nehéz és lassít, elveszi a kedved és stagnálásban tart.

Előbb-utóbb mindenki rájön, hogy a lakásban sem lehet örökké kerülgetni a kinőtt kabátokat tönkrement elemlámpát és a szakadt fotelt. Ki kell őket dobni, hogy végre elférjen valami új. Ugyanez igaz a fejünkben, szívünkben, energiamezőnkben is. Egyszerűen könnyebb az élet, ha nem tárolod tovább makacsul a múlt lim-lomjait.

A legtöbben attól félnek, hogy az elengedés ürességet hagy maga után, mintha valami pótolhatatlan hiány keletkezne. Pedig az emlékek maradnak, csak már nem fojtogatnak. Az elengedés nem veszteség, hanem felszabadulás: a régi sztorikból tapasztalat lesz, jöhet az előrelépés. Hogyan kapcsolódik ehhez a rontáslevétel, a tértisztítás, és mi köze mindennek a bent–kint egyensúlyához? Tarts velem, a cikk végére minden mozaik a helyére kerül.

1. Mi történik, amikor ragaszkodsz?

Az ember hajlamos ragaszkodni ahhoz, amit ismer, vagy ami valaha fontos volt. Ez lehet egy nézet, egy érzés, egy régi elképzelés, vagy akár egy szerelmi zálogként kapott plüssmaci. Sokszor még akkor sem engedjük el, amikor már nyilvánvaló, hogy csak gátol, mert a belső kapcsolat erősebb, mint a józan ész. Ennek a ragaszkodásnak nem várt következményei vannak, amit talán sosem gondoltál át.

A lakásod, a tárgyaid, sőt, még a fotel is tényleg képesek „lenyomatot” őrizni: minden hangulat, minden átszenvedett este vagy nagy kiborulás ott marad egy darabig a helyszínen, a tárgyban. Ezek az energiák tényleg hozzáragadnak a térhez, a bútorhoz, egy-egy ajándékhoz.

Amikor sokszor ugyanazt éled át ugyanott – bosszankodsz, puffogsz, gyászolod a múltat, pörgeted a régi sztorikat, sóvárogva ábrándozol – rezgések formájában energiát közvetítesz a környezetedbe. Ezeket életben tartod, rendszeresen táplálod az újra és újra visszatérő gondolatsorokkal, érzelmi állapotokkal. Ráadásul mindez visszahat rád a térből, így körforgás alakul ki. Mondjuk jó hangulatban érsz haza a munkahelyedről, lehuppansz a kanapéba, amiben általában sopánkodni szoktál, és kis idő múlva már csak arra eszmélsz, hogy a kedved lankad, beáll a kanapé által továbbított ismerős pályára. Tehát egy-egy terület, tárgy hatására elindul egy régi minta.

Minél többször ismétled, annál nehezebben szűnik meg, annál könnyebben ránt vissza a megszokott érzés vagy hangulat. Az elengedés lehetetlennek tűnik, pedig „csak” döntés, akarat és önuralom kérdése. Ám nem biztos, hogy elég csak a gondolataidon változtatni, így haladjunk is tovább.

2. A rontáslevétel szerepe az elengedésben

A rontáslevételről sokan azt gondolják, hogy valami titkos, kívülről jövő támadást kell vele leszedni, mintha minden baj forrása valaki más ármánykodása lenne. Pedig a legtöbb hétköznapi rontás saját készítésű: belső düh, újra meg újra feltépett sérelmek, állandó önostorozás, … , amelyekből napi három kört is simán lefutsz. Az ember hajlamos a külvilágra mutogatni, pedig sokszor saját maga a legnagyobb ellensége, csak ezt nehezebb beismerni, mint a szomszédra fogni a gebaszt.

Tehát a rontáslevétel nem csak akkor lehet előremozdító, amikor úgy érzed, hogy valaki rád küldött valami fura energiát. Minél inkább a fölösleges ragaszkodás visz – tudod, hogy el kellene engedni, mégsem mozdul semmi –, és minél inkább magad alatt vagy, annál aktuálisabb egy tisztító rituálé. A saját magadnak okozott öntudatlan rontások szempontjából is gondold át az életed. Ezek a technikák, szertartások segítik az elengedést, leválasztod azt, ami fölöslegesen fut és visszaveszed a működésed fölötti irányítást. Fogalmazhatunk úgy is, hogy az elengedés egy elhatározás, a rontáslevétel ehhez tartozó higiéné. Ahogy a lakásban is kell port törölni, úgy kellene belül is kipucolni azt, ami fáraszt vagy visszahúz.

Kicsit térjünk ki a méregtelenítésre, ami hasonló logikával értelmezhető. Itt azonnal beugrik a diéta, a böjt, az egészséges táplálkozás, esetleg a sport. Ám mi a helyzet a mérgező gondolatokkal? A maró belső beszéd, a vádaskodó narratíva, a rágódás mondjuk úgy, hogy energetikai méreg. Lenyomatot hagy az aurádban. A rontáslevétel és tisztítás segít megszabadulni ezektől a mérgektől is. Ez is az elengedés része lenne még akkor is, amikor a fölösleges súlytól próbálsz megszabadulni.

Ugye már pontosan látod, mekkora szerepe lehet az elengedés megkönnyítésében egy tisztításnak? Hohhóóó, itt még nem állunk meg: túl egyszerű lenne, ezért jönnek a további összefüggések.

3. Miért kapcsolódik ehhez a tértisztítás?

Korábban már volt róla szó, hogy a ragaszkodásból könnyen lesz automata pálya: ugyanaz a gondolat, érzelem, belső kör. A folyamatos ismételgetés kívül is megjelenik, mert a tér és a tárgyak átveszik, felveszik ezeket. Ha a plüssmacit szorongatod, mikor siratod a volt szerelmed, ha állandóan a konyhaasztalt vered dühödben, ha a mindig fotelban ábrándozol, akkor ezek szivaccsá válnak és rögzítik az általad közvetített energiákat. Ugye emlékszel, hogy visszahatnak rád. Dudolászva takarítasz, megpihennél egy kicsit a konyhában, ám pár perc asztaltámasztás után, már feszültséget érzel.

A lakás – és a munkahely és az autó is! – emlékező közeg. Gondolkodás nélkül működik, beindít egy ismerős testérzetet, egy reflexet, egy belső kommentárt, és már kész is a régi koreográfia.

Ezért kerül képbe a tértisztítás, mint energetikai takarítás. Célja, hogy a helyiségekben megszűnjenek azok a lenyomatok, amelyek naponta visszahívják ugyanazt a (negatív) hangulatot. A falak, a bútorok, tárgyak ugyanzok, a plüssmaci is, csak a hely tartalma változik. Eltűnik belőle, amitől automatikusan beindul a régi állapot, gondolat, érzelem…

Vegyük végig újra. A rontáslevétel a saját rendszeredet tisztítja, a tértisztítás pedig azt a közeget, ahol huzamosabb ideig tartózkodsz. Ha csak magadon dolgozol, de ugyanabba a térbe ülsz vissza, ahol naponta ugyanazokat a köröket futottad, a régi lenyomatok újra rád tapadnak. Nézzünk ehhez egy autószerelős példát. Valamit javítasz a kocsin, közben olajos lesz a villáskulcs, a ruhád, de végre kész. Hogy csinálnád? Először elmész fürdeni, majd visszaveszed az olajos cuccokat és csak utána pakolod el az koszos szerszámokat? Ilyen logika kellene a mágia világában is. A tértisztítás és önmagad takarítása kéz a kézben jár.

Felmerül a kérdés, hogy milyen rendszerességgel kellene rituálékat végezni? Nincs egyetlen és mindenkire érvényes válasz. Mennyire vagy lent, mennyit szomorkodsz, bosszankodsz dolgokon? Minél jobb a közérzeted, annál kevesebbszer van rá szükség. Tehát, kezdetben akár heti szinten, ha kisebb technikákat vetsz be, havi szinten, ha nagy szertartásokkal dolgozol, utána már egyre ritkábban, ám úgy gondolom, sosem hagyható el teljesen. A nagytakarítások után mindig foglalkozz az energetikai tisztításokkal is.

Uhh, ám jön még egy pont, ami a tértisztítással kapcsolatos. Remélem már sejted, mi következik.

4. A fizikai takarítás és a selejtezés jelentősége

Selejtezés és fizikai takarítás nélkül a tértisztítás olyan, mint sprét fújni a koszos ruhára mosás helyett. A lényeg végtelenül egyszerű: amíg tele van a tér fölösleges holmikkal, addig az újnak szó szerint nincs hova megérkezni. A selejtezés ezért az elengedés egyik legkézzelfoghatóbb része. Kiveszed a környezetből azt, ami csak helyet foglal, amit kerülgetsz, amit „majd egyszer jó lesz valamire” címkével tartogatsz.

Mit engedsz el tárgyi szinten? Először azt, ami funkcióját vesztette. A fél pár zokni, aminek a másik felét elvitték az ufók. A törött, elromlott kütyük.. A reggett dobozok, amiben már azt sem tudod mi van tipikusan ilyenek. Úgy, ahogy van dobd ki, mert ha kinyitod, tuti találsz benne még jó lesz valamire cuccokat. A második kör az, ami egy lezárt élethelyzethez köt. Lehet egy régi projekthez kapcsolódó papírkupac, egy befejezett életszakasz megkopott tárgyai, egy jegyzetfüzet, amibe a sérelmeid gyűjtögetted és megbocsátó levelek százait írtad. A harmadik kör az, ami indokolatlanul aktivál érzelmileg. Arra figyelj, hogy mit csinál veled. Ha minden alkalommal összerántja a gyomrod, beindít egy belső párbeszédet, vagy visszalök egy régi hintába, akkor az már nem dísz, hanem automata kapcsoló.

A fizikai takarítás ezek után jön, mert akkor lesz értelme. Portalanítás, porszívózás, felmosás, szellőztetés, átrendezés… A környezet már nincs tele fölösleges dolgokkal. Ezzel kap igazi alapot a tértisztítás is, mert nem egy zsúfolt, régi bizbaszokkal teli térben próbálsz energetikailag tisztítani, hanem egy már kiürített, átláthatóbb közeget.

Teljesen egyértelmű, igaz? De csinálod is, vagy csak halogatod jövőre, meg az utánra?

5. Az elengedés – selejtezés – tértisztítás – rontáslevétel rendszere

Mostanra már világos, hogy az elengedés tényleg egy többlépcsős, teljes rendszert alkot. Először jön a selejtezés: kipakolod, ami lehúzó emlék, vagy felesleges teher, ezzel megkönnyíted a tér energiáját is. Ezután következik a tértisztítás. A hétköznapi takarításon túl energetikailag is kipucolod a régi lenyomatokat. A rontáslevétel a végső simítás, amikor magaddal törődsz, hogy megszabadulj saját visszatartó dolgaidtól, önátkaidtól.

Ez a sorrend – selejtezés, tértisztítás, rontáslevétel – támogatja igazán, hogy az elengedés valóban megtörténjen. A lépések egymást erősítik, így a külső környezet és a belső működés együtt pozitív irányba dolgozik.

Jöjjön egy érdekes nézőpont. A hermetikus hagyományokból – vagyis Hermész Triszmegisztosztól – származtatják a következő mondást: „Ami fent, az lent; ami kint, az bent”. Ez a kozmikus törvények egyetemes érvényesességét fejezi ki: a mikrokozmosz (az ember, a belső világ) tükrözi a makrokozmoszt (az univerzum, a külső világ), és fordítva. Akkor végül nézzük ennek alapján, mi a helyzet a testtel és a lakással.

Van egy élettered, ahova a tested rendszeresen haza vagy munkába jár. Itt selejtezel, takarítasz, időnként energetikailag is rendbe rakod. Nézzük úgy, hogy ez a makrokozmosz. A lelked lakása a tested, vagyis mikrokozmosz. Ezzel sem árt törődni. Egy alapos mosdás, fürdés, méregtelenítő kúra és persze energetikai nagytakarítás. Két otthon, kétféle rendrakás, és mindkettő ugyanazt üzeni: ami lejárt, az mehet, ami épít, az maradhat. Jön Hermész: ami kint, az bent, vagyis a környezeted – fizikailag és energetikailag is – tükrözi a belső működésed. Hát épp ezért takaríts kívül-belül, ígyis-úgyis.

Mélyebben belenézni a mágia világába, a rontásokba, a megszüntetésükbe, és azokba a módszerekbe, amikkel ezt tényleg jól és biztonsággal lehet végezni? Akkor gyere a következő tanfolyamra. Ott a részletek, a logika és a gyakorlat is a helyére kerül, és végre nem majd egyszer alapon áll az egész, hanem kézben tartható módon haladsz előre.

Szeretettel:
Szuromi Éva

 

Ez is érdekelhet:

mágia ár-éték arány
varázslatok ereje