Kapcsolati varázstükör, önmagad a másikban ⋆ Varázslatos Élet

Valódi, mély kapcsolatokat szeretnél? Érdemes több szemszögből megnézni a működésed. Nem csak az számít, mit mondasz vagy mit teszel, hanem az is, milyen energetikai és tudati térből indul el benned a szándék. Lehet, hogy te jót akarsz, mégis sorra furcsa emberek és helyzetek jönnek szembe veled. Vagy pont az, akit szeretnél magadhoz vonzani, valahogy soha nem érkezik meg.

A kapcsolatok – legyen szó párkapcsolatról, barátságról, munkatársakról vagy akár a bolti eladóról – visszajelzések. Valamiről, ami benned működik. Néha a legmélyebb félelmeidről. Máskor a vágyott, de még elnyomott részeidről. Mindig türköt tart, ami lehet homályos, torzít, vagy épp összetörik és megvágja a kezed, fájdalmat okoz, mégis fontos mondanivalója van.

A cikkből megismered, hogyan hat rád a láthatatlan játszma és mit tudsz vele kezdeni. Rezgések, gondolatminták, és persze tükrök. Ha végigolvasod, lehet, hogy nem csak a világhoz, de önmagadhoz is jobban tudsz majd kapcsolódni. Talán egy picit máshogy nézel majd az emberekre és a saját gondolataidra egyaránt. Nem marad ki a szerelmi mágia sem. Vajon ott mi működik, mi teremti meg a kapcsolatot?

A kapcsolódás rezgésszintű működése

A kapcsolódás nem ott kezdődik, amikor köszönsz valakinek. Azt hihetnéd szimpátián, beszélgetéseken múlik, pedig sokkal mélyebb, finomabb rendszer működik a háttérben.

Megfigyelted már, hogyan gyűlnek össze a galambok a téren? Nem kiabálnak egymásnak, hogy „figyu, itt van kenyér!”, csak valahogy megérzik. Egy rezdülés, egy mozdulat, és máris ott van tíz másik. Az élőlények – beleértve az embereket is – nem csak szavakkal kommunikálnak. Energiával is.

A kapcsolatok gyakran nem tudatos döntésből születnek, hanem láthatatlan rezonanciákból. Egy érzésből, egy hangulatból, amit nem tudsz megfogalmazni, csak érzed, hogy szimpi a másik vagy épp taszít. Ez a húzó- vagy taszítóerő nem más, mint a belső rezgésed, amit más emberek – a galambokhoz hasonlóan – érzékelnek, és ők is a saját rezgésük alapján reagálnak.

Nem egyszerűen arról van szó, hogy jó vagy rossz embereket vonzunk be, hanem arról, hogy amit belül működtetünk – félelmeket, mintákat, vágyakat, bizonytalanságot –, az elkezdi strukturálni az emberi kapcsolatainkat is. Ezért történhet meg, hogy ugyanazok a típusú helyzetek, konfliktusok vagy figurák térnek vissza újra és újra, mintha valami rossz sorozatismétlést néznénk. Nem az univerzum szórakozik velünk, csak az történik, hogy ugyanarra a rezgésre hangolódunk, mint korábban.

Minél tudatosabban figyelsz erre a belső működésre, annál könnyebb lesz változtatni is rajta. Mert a valódi kapcsolódás ott kezdődik, amikor már nem a megszokás, a seb vagy a hiány húz, hanem a nyitottság, az őszinteség, a tudatosság. Ekkor teljesen más emberek jelennek meg az életedben. Olyanok, akik eddig talán ott voltak a háttérben… csak te nem láttad igazán őket.

Oké, de a rezgéseket nem tudod megfogni, így túl misztikus és általános, tehát haladjunk tovább konkrétabb részekhez.

Gondolatminták, amelyek láthatatlan falakat emelnek

A rezgések mögött ott dolgozik a mentális programod. A gondolatok – főleg, ha újra és újra megjelennek – kódolják az energiád, és ezzel együtt a kapcsolataid minőségét is. Ezek nyilvánulnak meg frekvenciákban és rezgésekben, terjednek a térben és nem állnak meg az agyacskád fizikai határánál. Hatással van a valóságodra, a környezetedre, az emberekre, arra, hogy kit-mit vonzol be. Nem véletlen, hogy aki folyton azt hajtogatja, hogy „utálom az embereket”, az általában valóban kellemetlen alakokkal találkozik. Nem azért, mert a világ tele van idiótákkal, hanem mert az ilyen gondolatok tudattalanul kizárják a más típusú kapcsolódást.

Sokunknak vannak láthatatlan belső falai. Olyan hitrendszerek, amiket talán gyerekkorban szedtünk össze, másoktól vettünk át. „Nekem mindig minden nehezebb.” „Úgysem értenének meg.” „Aki szeret, az elhagy.” Ezek a gondolatok rezgéseket hoznak létre, amelyek bezárnak minket egy mókuskerékbe. Eltakarják a lehetőségét annak, hogy más minőségű kapcsolatokat hozzunk létre. Hiába mondjuk, hogy „szeretnék egy szupi párkapcsolatot”, ha közben belül fut a mantra: „engem mindenki megcsal”.

Mi a helyzet az önfeláldozás csapdájával? Te is olyan vagy, aki akkor is segít, amikor nem kérik? Megoldod a feladatokat más helyett, majd panaszkodsz, hogy mindenki kihasznál és cserébe nem kapsz semmit. Ideje lenne felismerned, hogy van más út, ér neked is nemet mondani és nem attól fognak szeretni, ha kinyalod mindenki popókáját. Nem baj, ha adsz, de ne áldozattá válj benne. Fontos megtanulni, mikor kell elengedni, és mikor van itt az ideje csak annyit mondani: „ezt most nem vállalom”.

Nyugi, nem csak dobálózom a szavakkal. A következő részben ötleteket is találsz ahhoz, hogyan ismerd fel a működésed és mit tudsz tenni a változásért, a minőségi kapcsolatokért.

A türkök, azaz a kapcsolatok rejtett ajándékai

Lassan már elcsépeltté válik az a kifejezés, hogy a társad a tükröd. Sokan ilyenkor csak pislognak, mit is jelent ez pontosan. Most szólok, nem csak a párod az. nemcsak a párod az. Szinte minden ember, aki körülötted van, tükröt tart, csak nem mindig akaródzik belenézni, vagy épp nem tudjuk hogyan nézzük – értelmezzük.

A tükörelv leírva egyszerűen hangzik, megtapasztalni viszont nem mindig az. Tehát, amikor tükörbe nézel, magadat látod ugye? Fel tudod sorolni mi nem tetszik a látványon és mi az, ami tetszik. Ugyanígy működik a kapcsolatainkban. A másik szemébe nézel és valójában magaddal találkozol. Olykor azzal az oldallal, amit titokban szégyellsz. Máskor azzal, amit szeretnél magadévá tenni, de még nem hiszed el, hogy benned is ott van. Van, hogy egyszer csak rádöbbensz: amit a másikban csodálsz azt magadban is szereted. Talán még ki is mondod: „Ugyanolyanok vagyunk”.

Hogyan ismerd fel, mit tükröz a másik? Nézzük meg közelebbről, hogyan működik ez a gyakorlatban. Következnek a leggyakoribb tükör-szituációk a kellemetlenektől a szebbekig.

1. Amikor fáj – ismétlődő sérülések és elutasítások

Megint beszólt valaki. Ugyanaz a hangnem, ugyanaz a „csak vicceltem” mosoly. Megint nem hívtak el. Megint elfelejtették, amit mondtál. Valaki félvállról vett. Más átnézett rajtad. Megint ugyanaz a torokszorító érzés: „Miért mindig engem találnak meg?” Nem kell konfliktus, hogy fájjon a helyzet. Elég egy reakció, egy mondat, egy nemtörődöm gesztus és máris összeszorul a gyomrod, lekonyul a szád. A bántás nem új, ismerős érzés, pontosan ettől olyan ijesztő.

Igazából nem az aktuális szituációval van a gondod, hanem az ismétlődéssel. Más ember, más helyszín, de belül ugyanúgy érzed magad: kicsinek, mellőzöttnek, értéktelennek. Nem a világ esküdött össze ellened, 99%, hogy rontás sincs rajtad. Az a rutin, megszokás dolgozik benned, amit még nem írtál át, amivel még nem foglalkoztál. Talán soha nem tanították meg, hogyan húzz határokat. Talán azt hiszed, a szeretet ára az önfeladás.

Amíg ezt nem látod át, a sérelem újra és újra visszajön csak más arccal, ám ugyanazzal a hatással, amíg nem szúr annyira a szög, hogy végre változtass. A kilépés ott kezdődik, amikor már nem kifelé figyelsz, hanem befelé. Tehát a fájdalom lehetőség arra, hogy legközelebb máshogy válaszolj, máshogy cselekedj, mást gondolj vagy egyszerűen mást válassz. Akár embert, akár reakciót.

2. Amit másban utálsz – az árnyékod üzenete

Vannak emberek, akiktől egyszerűen falra mászol. Pofátlanul kérnek, hazudnak, harsányak, önzők, feltűnőek, mindezt szemrebbenés nélkül. Nem mindig tesznek valami konkrétan dühítőt, mégis forr benned az ítélet: „Ez most komoly? Hogy lehet így élni?”

Aztán ha nagyon őszinte vagy magaddal, rájössz, hogy nem (csak) őket utálod. A történet nem a másikról szól, hanem valami benned elnyomottról, amit nem akarsz látni, nem vállalsz fel. Carl Jung ezt hívta árnyéknak: a személyiség azon részeinek gyűjteménye, amit elutasítasz, letagadsz vagy szégyellsz. Ezek az elrejtett darabok azonban nem tűnnek el, áttolódnak a tudattalanba, ahonnan próbálnak visszaintegrálódni. Így válik tükörré egy undi személy. Ő a játszópajtásod, a segítőtársad, hogy szembe tudj nézni ezen részeiddel és átértékelhesd.

Talán gyerekként sokszor hallottad: „maradj csendben”, ezért most utálod, ha valaki hangosan beszél és a középpontban van. Vagy mindenkinek meg akarsz felelni, mindenre inget mondasz, így dühít, aki gondolkodás nélkül elutasít. És ott van a legizgalmasabb: a hazugság. Elvárod az őszinteséget, közben te is elhallgatsz dolgokat, szépítesz, ám magadnak sem ismered be.

Nem az a cél, hogy legyél te is feltűnő, önző vagy hazug. Vedd észre, amit elnyomtál, amiről azt hiszed, hogy rossz és bűnös, nem szabad vagy egyenesen tilos. Engedd meg a másiknak, hogy élje ezeket a részeit és kérdezd meg magadtól, hogy Te szeretnéd-e ugyanezt. Hozz tudatos döntést, de ne a tanult minták elutasításából. Vedd vissza megtagadott részeid. Nem úgy, mint ők. Úgy, ahogy neked jól esne. Ahogy igaz lenne rád.

Hopika! Akad olyan szitu is, amikor Te is olyan vagy, mint az a szégyentelen illető, ám azért nem vallod be magadnak, mert fel sem ismered. Ő a munkahelyen „űzi szenvedélyét”, Te pedig a párkapcsolatban. Nem tűnik fel számodra azért sem, mert ugye ez rossz és nem akarod látni magadban.

3. A projekció csapdája – nem ő olyan, hanem te látod úgy

Az elme furcsa. Gyakran nem azt látja, ami van, hanem azt, amit korábban megtapasztalt. Mondhatjuk úgy: előítéletes. Ezért történhet meg, hogy egyetlen arckifejezés, hangsúly vagy mozdulat is elég ahhoz, hogy besorolj valakit: „Ő is biztos olyan.” „Már megint egy ilyen.” „Hát persze…”

Ez a projekció: amikor a saját múltbeli élményeidet, félelmeidet, sérelmeidet rávetíted a másikra. Nem tudatosan, persze. Például korábban megbántott egy barátod, aki mindig viccelődött a gyengeségeiden, akkor lehet, hogy a jövőben minden játékos, szókimondó emberben veszélyt érzel. Pedig lehet, hogy az illető csak szeretne közelebb kerülni hozzád, te pedig azonnal kizárod.

A projekciót észrevenni nem egyszerű, mert a belső filmjeinket valóságnak hisszük. De ha többször tapasztalsz „de ja vu” érzést – hasonló helyzeteket, érzelmeket, embereket –, érdemes gyanakodni: lehet, hogy nem az ő viselkedésük ismétlődik, inkább saját látásmódod.

A kiút? Vedd észre, mikor bélyegzed meg a másikat. Adj neki egy tiszta lapot. Engedd meg, hogy ne az legyen, akinek gondolod. Talán meglep majd, vagy legalább te felszabadulsz egy régi minta alól.

4. Rajongásra állítva – a „wow” érzés titkos üzenete

A tükör nemcsak akkor működik, amikor bibiket mutat. Lehet, valaki annyira inspirál, hogy azt mondod: „Wow. Bárcsak én is ilyen lennék.” Na, itt álljunk meg egy pillanatra.

A rajongás nem csak csodálat, egy belső vágy hangja. Valami benned felismeri a másikban azt a minőséget, amit te is hordozol, de még nem engeded felszínre. Ha valaki laza, bátor, szellemes, érzékeny és téged ez lenyűgöz, akkor az a részed már ott van benned. Ugyanígy elnyomott árnyékrészed lehet a saját nagyságod is, ha gyerekkorodban azt tanították, akarni csúnya dolog, érd be kevesebbel… Csodálod, aki kiáll a véleménye mellett? Lehet, hogy te is érzed az igazságot, csak mindig visszanyelted, nehogy baj legyen. Vagy lenyűgöz, aki szabadon öltözik, kreatív? Talán benned is ott az extravagánsság vágya, de lecsapod, mert nem mehetsz „olyan cuccban” a munkahelyedre.

Tudd, hogy gyakorlatilag minden mindenkiben benne van. (A tarot és symbolon kártyák 78 lapot tartalmaznak, ami 78 különböző személyiségrész. Benned, mindenkiben!) A „wow” érzés iránytű. Megmutatja, milyen életet szeretnél élni. Melyik önmagad szeretnéd kibontakoztatni.Amikor ezt nemcsak kívül keresed, hanem belül is elkezded felfedezni, akkor már nem csak rajongó leszel, hanem alkotó.

Szóval ha valakire rácsodálkozol, ne csak nézd őt. Éld magadban is, ami benne tetszik!

Tükörből térkép – használd az embereket önismereti GPS-ként

A legmélyebb önismeret gyakran nem meditációban vagy könyvekben történik, hanem az emberek tükrében. Minden találkozás, minden kapcsolódás, ami nyomot hagy benned – jó vagy rossz értelemben –, egyfajta jelzés, ami leginkább rólad szól. A múltadról, a vágyaidról, a félelmeidről, a lehetőségeidről. Néha megmutatja, hol szorít még a cipő. Néha azt, hogy milyen irányba érdemes elindulnod.

Tükrökben gondolkodni nem azt jelenti, hogy mindig hibát keresel magadban. Nem kell túlanalizálni minden reakciót vagy pszichodrámát játszani. Amikor valaki nagyon zavar, kibillent, felzaklat vagy épp felemel, lenyűgöz, akkor az érzés mögött ott a kérdés: „Miért hat rám így? Mit érint bennem?” Ha így tekintesz a kapcsolataidra, az élet önismereti térképpé válik.

A másik ember nem akadály, hanem támogatás. Nem provokátor vagy példakép. Egy ember aki segít emlékezni arra, hogy ki vagy, és ki lehetnél. Annyi tükör vesz körül. Miért ne használnád arra, hogy minden oldalról megcsodáld, tisztábban lásd magad?

Gyakorlat: Kapcsolattérkép magadról

A következő lépésekkel egy olyan térképet rajzolhatsz fel, ami megmutatja, milyen minták ismétlődnek a kapcsolataidban és mit üzennek ezek neked önmagadról. Nem kell más, csak egy nyitott figyelem és némi őszinteség. Ja! Papír és toll. Vedd elő ezeket a pontokat akkor is, ha valaki felborít, kiborít, sírásra késztet és akkor is, amikor hatalmasakat nevetsz vele.

Írj fel három olyan embert, akivel mostanában gyakran kapcsolatba kerülsz. Nem kell fontos kapcsolatnak lennie – lehet a párod, a főnököd, egy barátod, vagy akár a postás. A lényeg, hogy kivált belőled érzelmet.
Nézd meg, mit érzel velük kapcsolatban. Mindenkinél válaszold meg:
- Mit szeretsz benne?
- Mi zavar benne?
- Hogyan viselkedsz mellette?
- Milyen érzéseket vált ki belőled?
Vedd észre a mintázatot. Van olyan érzés, reakció vagy viselkedés, ami több kapcsolatban is megjelenik? Ugyanaz a szerep vagy dinamika tér vissza (pl. mindig te segítesz, mindig félreértenek, vagy mindig vonzódsz az el nem érhetőhöz)?
Fordítsd befelé: Mire tanít ez rólam? Tedd fel magadnak:
- Mit mutat ez a kapcsolódás arról, amit még nem oldottam fel?
- Vajon mit nem látok még magamból?
- Mit keresek tudattalanul ezekben a helyzetekben?
- Mi az, amit szeretnék, de nem merek kimondani, megtenni?
Válassz egy új reakciót. Válassz ki egy olyan helyzetet, ami rendszeresen előfordul és dönts úgy, hogy legközelebb másképp reagálsz. Nem nagy váltás kell, csak egy pici, például kimondani valamit, amit eddig lenyeltél. Vagy nemet mondani ott, ahol eddig mindig igent mondtál. Merre vezet a szíved? Megengednéd végre magadnak, hogy földhöz vágj valamit? Hajrá! Gyűjts több ötletet is és próbálgasd, mi passzol hozzád a legjobban. Oooóóóó, változhat ám!

A mágia turbózó hatása a (pár)kapcsolatokban

A kapcsolatokat sokan akarják megvarázsolni, bemágiázni… Mélyebb szerelmet, lelki társat, harmonikus családot, jó fej barátot kívánnak. Ehhez gyertyát gyújtanak, listát írnak, holdállást figyelnek. Mind lehetnek működő eszközök, de csak akkor, ha a szándék mögött tiszta belső tér áll. Legalább nagyjából.

A mágia ugyanis nem csodaszer. Nem lehet vele megkerülni azt, amit belül még nem rendeztél át. Inkább olyan, mint egy erősítő. Amikor használod, felerősíti azt, ami már jelen van benned és szintén erősen működik. Ezért fontos, hogy a kívánságod előtt – főleg párkapcsolat esetén – nézz szembe a valósággal, foglakozz némileg önmagaddal. Figyelj! Nem kell KÉSZ lenned, mert épp a kapcsolat adja a lehetőséget az újabb felismerésekre. Azokkal a részeiddel érdemes foglalkoznod, amik fájnak, szomorúságot okoznak.

Nem ülhetsz egyszerre két lovon. Szeretnél új barátokat, de általánosítasz, hogy az emberek túl buták hozzád? Hűséges párkapcsolatot, de már annyiszor megcsaltak? Ezzel már ki is ütötted magad a vágyott ló nyergéből. Egy jól elvégzett szerelmi rituálé például nem csak azt segíti, hogy megérkezzen a Nagy Ő, hanem gyakran először azt dobja eléd, ami még akadályoz ebben. Fogatlan, vagy épp önző, teljesen más az érdeklődése… Tudod, mert már olvastad, tükrök, amik mutatják, mivel foglalkozz, mi nem kerek benned. Úgy szoktuk ezt mondani, hogy van az Univerzumnak humorérzéke, mindig azt mutatja meg, amit belülről valóban működtetsz, ami a legerősebb, aminek a legtöbb figyelmet, energiát adod, nem azt, amit kívül próbálsz szép szavakkal ráolvasni.

És akkor ott van még a romantikus illúzió, amit néha mágikus ködbe burkolunk. Az a szerelmi kötés, amit akkor szeretnél bevetni, ha a másik már menni készül. Jönnek a hasonló felkiáltások: „Én tudom, hogy összetartozunk! Ő a lélektársam, az ikerlángom… Dehát köztünk akkora szerelem van” Valóban? Ilyenkor nem a másikat látjuk, hanem a feldíszített karácsonyfát, amit mi pakoltunk tele reményekkel, elképzelésekkel. Csak épp a hús-vér személyt felejtjük el észrevenni alatta. Térj csak vissza a tükrök 3. részéhez! Mi történik valójában a kapcsolatodban? Ki a társ és hogyan történhet, hogy lelépni készül?

Ohhh, ex visszaszerzés. Nézzük. Borzasztó ritka, hogy van értelme. Ráadásul hosszú folyamat, főleg, ha már új társ is van a képben. Ebben a helyzetben milliónyi tükör kerül elő. Mégis a legfontosabb kérdés, hogy mered-e magadnak a legjobbat kívánni és meg is élni? Miért ragaszkodsz a régihez és miért nem jöhet az új?

A mágia nem hazugságba csomagolt vágyfutam. Ha jól használod, önismereti katalizátor. Megmutatja, hol tartasz, mit akarsz valójában, milyen rezgést sugárzol a világba. Bátran röhögj rá azokra a helyzetekre, amikor nem azt kapod, amit szeretnél. Ismerd fel, hogy a tudatalattid erősebb a tudatos, leírt szavaknál és vess be mindent, hogy végre megkapd, amire vágysz.

Konklúzió – Használati útmutató nincs, de tükör van

A kapcsolatok néha olyanok, mint egy IKEA-bútor. A képen minden passzol és egyszerűnek tűnik az összeszerelés. Aztán kipakolsz, nem férsz el rendesen, előkerül még pár csavar, de az hová való? Egyre feszültebb vagy, majd ott hagyod másnapra, hátha összerakja magát. Nem így tervezted… Bár az IKEA ad útmutatót, a kapcsolatokhoz nem kapunk ilyet. A tükröket kell megtanulnunk használni, mert mindig őszinték, még akkor is, ha nem tetszik a látvány.

Nos, tudom, ez csak egy cikk. Nem adja a teljes megoldást a kezedbe. Annyi variáció van, hogy egy cikkben megfogalmazni lehetetlen. Azért bízom benne, hogy kicsit jobban, más szemszögből látod a helyzeteid, a kapcsolataid. Talán azt is elkezdted megérteni, hogy miért nem mindegy, mikor vetjük be a szerelmi, kapcsolati mágiát. Épp ezért szoktam kérdéseket küldeni, hogy a szavaidon keresztül lássam a valóságod, vagy épp terellek a Kahi Life Coaching útjára, mert arra nagyobb szükséged van.

Bártan nézz bele a tükrökbe, éld azt is, amit eddig nem mertél! Próbálj ki újabb és újabb dolgokat, de ne csak egyszer. Ami elsőre nem tetszik, talán később megszereted. Adj az én részeidnek és a többieknek is új lapot, de nyitottsággal, azzal a kéréssel – önmagadhoz –, hogy a nem kívánt helyzetek mutassák meg igazi arcukat, a mondanivalót, a tanulságokat stb.

Elakadtál valahol? Megvan az ismétlődő minta, de nem tudsz vele mit kezdeni? Vedd fel velem a kapcsolatot, hogy túllendülj rajta!

Szeretettel:
Szuromi Éva

Ez is érdekelhet:

Mágia, Személyiség

Kapcsolati varázstükör, önmagad a másikban