Megújulás, ahogy a valóságban zajlik

megújulás

Tavasz van, írom ezt úgy, mintha nem tudnád. 😀 A természet újjászületése megkezdődött. Rügyeznek a fák, több a fény, illatoznak a virágok. Az Instagramon mindenki zöldturmixot szürcsöl, salátát eszik és nyaralást tervez. Én pedig… papírzsepisátor alól nézem a világot. Köszi, Univerzum, szép ez a megújulás. 😁

Nem így terveztem. Januárban még tele voltam energiával, célokkal, új füzetekkel, amikbe lendületes betűkkel írtam az új életem. Csakhogy március végén a fizikai állapotom elgondolkodtatott: hát ez lenne az újjászületés? A megújulás, amiről oly sokat beszélünk, nem mindig színes, nem mindig emelkedett és főleg nem mindig az történik, amit előre elterveztünk. De ettől még megtörténik.

Sokáig én is azt hittem, hogy a megújulás egyfajta „belső tavasztakarítás”, ahol mindent szépen kirázunk, áttörlünk, aztán csillogva-nevetve haladunk tovább. Mintha egy új évszakot rendeznénk be a lelkünkben, virágos párnákkal meg inspiráló idézetekkel, füstölőhalmokkal. De valójában… a megújulás sokkal inkább olyan, mint amikor hirtelen rád tör a pakolási láz, de közben eláraszt a káosz, a múlt emlékei, az elakadások, és mire rend lesz, előbb még rendetlenség jön. Nézzük részleteiben, hogy is van ez.

A megújulás néha észrevétlenül történik

A legtöbb embernek a megújulásról valami színes, pozitív, csodás átalakulás jut eszébe. Tavaszi virágzás, madárcsicsergés, kreatív lendület. És igen, van ilyen. Néha valóban úgy érezzük, mintha egy új világba lépnénk, ragyogó mosollyal az arcunkon. 🌸

De gyakran inkább olyan, mint amikor rég ki nem nyitott szekrényajtót tárunk fel és a kezünkbe akad egy napló. Olvasni kezdjük, és egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy valami mélyen megmozdult bennünk. Nem feltétlenül könnyedén, nem feltétlenül örömmel, de valami megváltozott. A valódi megújulás sokszor csendben érkezik. Nem harsány, nem ünnepélyes, nem posztolható. Csak egyszer csak felismered: „Hűha… mennyit változtam.”

Miért fájhat az, ami jó neked?

A belső változásnak ritkán van konfettis felvonulása. Akad olyan változat, amikor fizikai és érzelmi tünetekkel jár együtt: orrfolyással, fáradtsággal, kedvetlenséggel, vagy épp bezárkózással, szomorúsággal. Ez nem hiba a rendszerben, hanem egy folyamat. Mégis sokszor úgy gondoljuk, hogy betegek vagyunk, valami rossz történik, amitől meg kell szabadulni.

A test gyakran hamarabb reagál, mint az elménk. Ha nem vagy hajlandó elengedni valamit gondolatban, érzésben, a tested jelzi majd helyetted. A megújulás belső rendrakással jár és mint minden rendrakás, ez is káosszal kezdődik. Néha szó szerint: papírzsepis halmokkal, kimaradt programokkal, felborult tervekkel.Ám, ha kicsit mélyebben nézel, meglátod, hogy minden, ami most kellemetlen, a háttérmunka része. Az átrendeződés. Az elengedés. Az új alapok kialakítása.

A túlélés nem kudarc, hanem stratégia

Egyre többször hallom kliensektől, barátoktól, ismerősöktől – sőt, magamtól is: „Most csak túlélni próbálok.” Ez az a mondat, amit sosem szabad lebecsülni.

A túlélés az az állapot, amikor nincs lehetőséged „önmegvalósítani”, nincsenek fancy reggeli rutinjaid, nem jársz heti három jógára, mert épp csak tartod magad. De tudod mit? Ez is megújulás. Csak más formában, mint ahogy elképzeljük. Olyan ez, mint amikor a fa télen, nem hoz új hajtásokat. Kívülről mozdulatlannak tűnik, de belül gyökereket erősít, energiát raktároz, felkészül a következő tavaszra. 🌱

A túlélés nem passzivitás. Hanem cselekvés a legszűkebb keretek között. A megújulás előszobája, ahol még nincs tűzijáték, de a lényeg épp történik: nem adod fel. Haladsz. Lassan, de biztosan. A belső világod már újrarendeződik, és ez hamarosan kívül is látszani fog.

Tervezz, de ne betonozd be az elképzeléseid

Tervek kellenek. Célok is, ám ha az utat kőbe vésed, ne csodálkozz, hogy időnként nem aszerint alakul. Néha egyszerűen másfelé kanyarodik, mint ahogy eltervezted. Ez teljesen rendben van. Nem veszteség. Nem bukás, hiszen a cél a lényeg.

Ez csak annyit jelent, hogy eljött a rugalmas átalakítás ideje, mert a megújulás nem olyan projekt, amit pontról-pontra határidőnaplóba lehet írni. Inkább olyan, mint egy tánc: te is vezetsz, de hagynod kell, hogy néha az élet is vezessen. 💃 Teret, szabadságot szükséges adni a „bárminek”, mert ha a célon marad a fókuszod, előbb-utóbb odaérsz, viszont ahogy mész előre újabb és újabb dolgok várnak. Lehet, hogy valamiket el kell engedni – és ugye, ahogy olvasod ez nem mindig szép és könnyű – és lehet, hogy új dolgokat is el kell sajátítani.

Amikor elengeded a makacs ragaszkodást, hogy csak így vagy csak úgy lehet, akkor nyílik meg a lehetőség a valódi változásra. Olyan irányok válnak láthatóvá, amik korábban észrevétlenek voltak, vagy amiket korábban el sem tudtál volna képzelni.

Honnan tudod, hogy haladsz?

Íme néhány jel, ami arra utal, hogy már elindultál a megújulás útján – akkor is, ha még nem látod:

🌿 Egyre gyakrabban érzed, hogy valami régi már kényelmetlen.
🌿 Már nem akarsz úgy beleállni régi konfliktusokba, mint ezelőtt.
🌿 Változnak a prioritásaid és lehet, hogy kevesebb, de mélyebb dologok számítanak.
🌿 Érzed, hogy másként reagálsz helyzetekre, mint akár 1-2 hónapja.
🌿 Elkezded megengedni magadnak a pihenést, a nemet mondást, az elvonulást.

Ezek mind apró jelek, hogy belül valami dolgozik. És ez a belső változás előbb-utóbb külső változásban is testet ölt.

A megújulás nem látványos, de annál hatásosabb

Amikor úgy tűnik, hogy nem haladsz, figyeld meg, hogy belül valami készülődik. Az igazi munka sokszor csendben, a felszín alatt zajlik, akár a természetben. Mielőtt rügy fakad, a növény belül már rég készül a virágzásra.

A megújulás nem attól lesz valódi, hogy látványos. Hanem attól, hogy igaz.

Lehet, hogy most épp a lassabb, belső átrendeződés idejét éled. És lehet, hogy ez adja meg azt az új irányt, amit semmilyen újévi fogadalom nem tudott volna elhozni. Megújulni annyit jelent: készen állni a változásra. Akkor is, ha nem úgy néz ki, mint a reklámokban. Akkor is, ha nem tudod még pontosan, mi lesz a következő lépés. Akkor is, ha épp csak annyit tudsz mondani: „ma is megtettem, amit tudtam.” És ez több mint elég.

Szeretettel:
Szuromi Éva

Ez is érdekelhet:

megújulás

Megújulás, ahogy a valóságban zajlik

a szeretet

A szeretet rezgései és a kvantumfizika

Szeretetnyelvek és az önszeretet kapcsolata